Közlekedjünk intelligensen
2013-03-08

Intelligens ház, mosógép, textília. Egyre több mindennapi használati eszközt igyekszünk intelligenssé tenni. Elgondolkodtató, vajon mit jelent ez a fogalom: „intelligens”? Mi ezekben az eszközökben a közös? Képesek felismerni bizonyos változók alapján különböző helyzeteket, amelyre különbözőképp reagálnak, problémákat oldanak meg.

 

Legyen szó házról, mosógépről vagy közlekedésről, a cél mindegyik esetében ugyanaz: csökkenteni az emberi beavatkozás lehetőségét. De mely általános problémákra nyújt megoldást eszközeinkbe beépített intelligencia? Elsősorban a biztonságra, környezetünk megóvására, a hatékonyságra és a költségek csökkentésére. Egyszóval a fenntarthatóságra.

 

Az Európai Unióban használt egyik leggyakoribb kulcsszó a fenntarthatóság. Felismerve azt a tényt, hogy a civilizáció ilyen ütemű fejlődése felemészti mind környezetünket, mind társadalmunkat, a kutatás-fejlesztés irányát a fenntarthatóság alá rendelték.

 

Minket elsősorban a közlekedés témaköre érint, ezért mai bejegyzésünket az Unió intelligens közlekedési rendszerekre (ITS) vonatkozó irányelveinek (2010/40/EU) szenteljük.

 

Az ITS-rendszerek olyan informatikai és kommunikációs rendszereket alkalmaznak a közúti közlekedésben, amelyek a közlekedés összetett folyamataiban képesek optimalizálni a közlekedési hálózat működését. Célja, hogy megkönnyítse az emberi döntéshozatalt, gyorsabban és hatékonyabban reagáljon a krízisekre, és csökkentse az emberi mérlegelés során felmerülő hibafaktort. Az ITS-rendszereket különböző területeken, egyrészt infrastrukturális területeken (pl. úthálózat működtetése, forgalomirányítás), másrészt a járművek használata során alkalmazzák.

 

Mit is jelent ez a gyakorlati életben egy városi közlekedő számára? Magyarországon a kereszteződésekben működő forgalomirányító lámpák csak részben összehangoltak. A csomópontokban működtetett lámpák váltásait nem a forgalom intenzitása határozza meg, hanem az adott időpontra vonatkozó program. Így fordulhat elő, hogy egy váratlan esemény bekövetkezésekor a közlekedési lámpák nem segítik a torlódások levonulását.

 

Nyugat-Európa több nagy városában, de akár Bukarestben is olyan forgalomirányító lámpa rendszerek működnek, amelyek figyelembe veszik a forgalom intenzitását, dinamikusan követik az utakon történt változásokat, és váltanak a zöld és piros jelzések között. Bukarestben egy EU-s programnak köszönhetően 20%-kal csökkent a torlódások mértéke.

 

Az ITS-rendszerek futurisztikus képére további példa az a lehetőség, hogy a központi közlekedési rendszer üzenetet küldjön a felhasználók navigációs rendszerére a forgalmi rend aktuális állapotáról és változásairól, és annak függvényében határozza meg a további javasolt útvonalakat. Ez is egy olyan vízió, amely valahol már valóság, mi viszont arra törekszünk, hogy nálunk is azzá váljon.

 

Mindez nemcsak mindennapi közlekedési szokásainkban jelent paradigmaváltást, hanem környezetünk megóvásáért folytatott küzdelemben is, mivel az optimális útvonalválasztás, a feleslegesen megtett utak csökkentése és a torlódások felszámolása következtében vissza lehet szorítani a közlekedés környezetünkre gyakorolt káros hatásait.